Home Tags Posts tagged with "New York"
Tag:

New York

Irodalom

Bill Murray versekkel járja át a Brooklyn hidat

by Jasmine
written by Jasmine

Bill Murray versessel járja át a Brooklyn hidat

Visszatér az eklektikus ikon

Bill Murray, a szeretett színész és komikus, elmozdíthatatlan nyomot hagyott New York City-ben, az ikonikus filmekben való szerepléstől a brooklyni bártenderosig. Június 12-én Murray különleges alkalomból tér vissza a városba: egy egyedülálló eseményre: verses sétára a Brooklyn hídon.

Költők sétálnak át a Brooklyn hídon

A 22. éves Költők sétálnak át a Brooklyn hídon rendezvény részeként Murray csatlakozik a neves költőkhöz, Billy Collinshoz, Sharon Oldshoz, Gregory Pardlóhoz és Claudia Rankine-hez, hogy irodalmi zarándoklatot tegyenek a történelmi hídon keresztül. A résztvevők New York City pezsgő energiájából és ikonikus nevezetességeiből ihletett verseket szavalnak el.

Murray tartós támogatása a költészet iránt

Murray kapcsolata a Poets House-zal, a rendezvényt szervező szervezettel, az 1990-es évekre nyúlik vissza. A Poets House könyvtárának magvető finanszírozását biztosította, és azóta is szilárd támogatója. „Bill beleszeretett az eseménybe, és bebizonyította, hogy a Poets House nagyszerű támogatója” – mondta Lee Briccetti, a Poets House ügyvezető igazgatója.

Irodalmi utazás céllal

A 1,1 mérföldes hídat várhatóan körülbelül 45 perc alatt lehet majd átszelni, így bőven lesz idő elmerülni az irodalmi élményben. A résztvevőket arra ösztönzik, hogy előzetesen olvassák el Hart Crane „To Brooklyn Bridge” című versét, hogy még tartalmasabbá tegyék az utazást.

Mindenki számára elérhető lehetőségek

Az eseményre szóló jegyek ára 250 dollártól a rendes belépőig terjed, 10 000 dollárig a prémium jegyért, amely magában foglal egy vacsorát és fogadást a Poets House-ban a séta után. A Poets House azonban hangsúlyozza, hogy a nagyközönség jegy nélkül is csatlakozhat a hivatalos résztvevőkhöz. A szervezet irodalmi programjainak és eseményeinek támogatására adományokat szívesen fogadnak.

Irodalmi gazdagodás gyermekeknek

Az eseményből származó bevétel közvetlenül a Poets House programjait fogja támogatni, beleértve a gyermekeknek szóló több mint 100 irodalmi kezdeményezést évente. Ezek a programok a fiatal elmékben ápolják az irodalom és a kreativitás szeretetét.

New York City irodalmi tájkép исследовани

A Brooklyn híd hosszú ideje az írók és művészek ihletének forrása. Ikonikus sziluettje és történelmi jelentősége ideális hátteret biztosít irodalmi esemény számára. A Travel + Leisure egyéb cikkei további betekintést nyújtanak New York City irodalmi örökségébe, beleértve a híd alatt rejtett borospincéket és a Times Square és a homokos strandok nosztalgikus pillanatait az 1950-es évekből.

Kulináris élvezet az irodalmi utazás után

A verses séta befejezése után a résztvevők a közeli éttermek kulináris élvezeteiben merülhetnek el. A Travel + Leisure különféle étkezési lehetőségeket ajánl az irodalmi élmény kiegészítésére.

A művészetek támogatása és a fiatal elmék inspirálása

A Költők sétálnak át a Brooklyn hídon Bill Murray-vel egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy megtapasztaljuk a költészet átalakító erejét, miközben egy nemes ügyet is támogatunk. A részvétellel vagy adományozással az egyének hozzájárulnak az irodalmi hagyományok megőrzéséhez és az írók és olvasók jövő generációjának neveléséhez.

0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Múzeumok

Modern Művészetek Múzeuma (MoMA): bővítés és egy új megközelítés a művészethez

by Jasmine
written by Jasmine

A Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) jelentős bővítésbe kezd, és újraértelmezi a művészethez való viszonyát

Felújítások és bővítés

A New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) egy jelentős bővítési és felújítási projekten megy keresztül, amelynek keretében 2023. június 15. és október 21. között bezárja kapuit. A projekt 40 000 négyzetméternyi új galériateret biztosít, lehetővé téve a MoMA számára, hogy további 1000 műalkotást állítson ki, így teljes gyűjteménye körülbelül 2500 darabra bővül.

A művészet bemutatásának új megközelítése

A MoMA gyűjteményének bemutatási módját is átalakítja, középpontba helyezve egy befogadóbb és kísérletezőbb művészeti tér létrehozását. A múzeum felhagy a művek médium szerinti felosztásával, lehetővé téve, hogy festmények, rajzok, szobrok, fényképek és építészeti alkotások ugyanazokat a tereket osszák meg. Ez a diszciplinák közötti megközelítés arra ösztönzi a látogatókat, hogy új nézőpontokból tekintsék meg a művészetet, és kapcsolatokat teremtsenek a különböző művészeti ágak között.

Elköteleződés a sokszínűség és a befogadás mellett

A MoMA elkötelezett amellett, hogy növelje a nők, afroamerikaiak, ázsiaiak és latin művészek képviseletét gyűjteményében és kiállításain. A múzeum partnerséget kötött a Harlem-i Studio Museummal, hogy együttműködjenek kiállításokon, és kiemeljék az alulreprezentált művészek munkáit.

Új kiállítások és programok

A kibővített MoMA számos új kiállítást és programot kínál, többek között:

  • Egy nyári kiállítás a MoMA PS1-ben Queensben, amely a kenyai figuratív művész, Michael Armitage munkáit mutatja be.
  • A latin-amerikai művészet áttekintése, amely bemutatja a régió gazdag és változatos művészeti hagyományait.
  • Egy retrospektív kiállítás Betye Saar 92 éves afroamerikai művész munkáiból, aki az afrikai törzsi miszticizmus, a történelem és a nosztalgia feltárásáról ismert.
  • Egy új oktatási platform, amely különböző programokat és erőforrásokat kínál diákok, oktatók és a nagyközönség számára.
  • Egy stúdió élő előadásokhoz és programozáshoz, amely teret biztosít a művészeknek, hogy kapcsolatba lépjenek a látogatókkal, és kísérletezzenek új művészeti formákkal.
  • Utcaszintű galériák, amelyek ingyenesek a nagyközönség számára, így a MoMA gyűjteménye szélesebb körben hozzáférhetővé válik.

Egy megújult művészeti célállomás

Újranyitása után a MoMA egy megújult művészeti célállomás lesz, amely a látogatóknak befogadóbb, kísérletezőbb és változatosabb élményt nyújt. A múzeum elkötelezettsége amellett, hogy a művészi hangok és nézőpontok szélesebb skáláját mutassa be, gazdagítani fogja New York City kulturális táját, és inspirálni fogja a művészek és a művészet szerelmeseinek jövő generációit.

A bővítés előnyei

  • Megnövelt galériatér több műalkotás bemutatásához.
  • Befogadóbb és kísérletezőbb megközelítés a művészet bemutatásához.
  • A nők, afroamerikaiak, ázsiaiak és latin művészek nagyobb képviselete.
  • Új kiállítások és programok, amelyek bevonják és oktatják a látogatókat.
  • Egy megújult művészeti célállomás, amely elősegíti a kreativitást és a kulturális cserét.
0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Közművészet

A Szféra: Az ellenálló képesség és az emlékezés szimbóluma a Ground Zerón

by Jasmine
written by Jasmine

A Szféra: Az ellenálló képesség és az emlékezés szimbóluma a Ground Zerón

A World Trade Center örök hagyatéka

A szeptember 11-i támadások pusztítása közepette a World Trade Center egykori dicsőségének egy szimbóluma emelkedett ki a romokból: Fritz Koenig „Szökőkút-medence szférája”. Megrongálódott, de nem tört össze, ez az ikonikus szobor mind a Toronyikrek, mind New York City szellemének ellenálló képességének bizonyítékaként állt.

A megőrzés útja

1966-ban megrendelve és 1971-ben felállítva a 45 000 fontos bronz- és acélszobor a Toronyikrek közötti teret díszítette. A támadások után a Szférát a romok között fedezték fel, belsejében a leomlott tornyok megható ereklyéit őrizte.

Szimbolikus jelentőségét felismerve a New York-i és New Jersey-i Kikötői Hatóság elindult a Szféra megőrzésére és emlékművé alakítására irányuló missziójába. 2002-ben leszerelték és az ideiglenes emlékhelyként a Battery Parkban építették újjá. Végső sorsa azonban továbbra is vitatott kérdés maradt.

A társadalmi feszültség forrása

A Szféra a 9/11 áldozatainak tiszteletére szolgáló legjobb mód körüli nyilvános vita fókuszpontjává vált. Egyesek a Nemzeti 11. Szeptemberi Emlékmúzeumhoz való csatolását szorgalmazták, míg mások úgy vélték, hogy eredeti helyén kell megőrizni.

A bizonytalanság ezen időszaka alatt a Szféra továbbra is zarándokhellyé vált azok számára, akik vigaszt és emlékezést kerestek. Heges felülete a végzetes nap borzalmainak bizonyítéka lett, miközben a város legyőzhetetlen szellemét is megtestesítette.

Visszatérés a Ground Zeróhoz

2017-ben a kikötői hatóság végül úgy döntött, hogy a Szférát eredeti otthonába, a Ground Zero közelébe helyezi vissza. A szobrot óvatosan áthelyezték a Liberty Parkba, a 9/11-es Emlékhely melletti zöldövezetbe.

Ezt a lépést örömmel és megkönnyebbüléssel fogadták azok, akik a megőrzéséért kampányoltak. A Szféra most a szeptember 11-én elszenvedett veszteségek megrendítő emlékeztetőjeként áll, miközben New York City ellenálló képességét és újjászületését is jelképezi.

A remény és a gyógyulás szimbóluma

A Szféra útja a város saját gyógyulási és gyógyulási útjának metaforája. A Ground Zerón való jelenléte az áldozatokra és a győzedelmeskedő legyőzhetetlen szellemre emlékeztet.

Akárcsak Anne Frank búvóhelyén lévő vadgesztenyefa leszármazottja, amely most a Liberty Parkban található, a Szféra a művészet azon erejét testesíti meg, hogy túllépjen a tragédián, és reményt keltsen.

0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kultúra

A Cínában égő tea: Egy családi visszaemlékezés China Townra

by Zuzana
written by Zuzana

A Cínában égő tea: A China Town tartós örökségének magával ragadó emlékirata

Utazás China Town szívébe

Bruce Edward Hall „A Cínában égő tea: Egy családi visszaemlékezés China Townra” című műve egy megindító és mélyreható felfedezése New York City China Townjának, egy élénk és ellenálló közösségnek, amely a hagyományokban gyökerezik. Hall, egy „kínai-skót protestáns”, családja kínai oldalába mélyed, egyedi perspektívát kínálva a környék történelmére, kultúrájára és örök hagyományaira.

China Town rendíthetetlen szelleme

Hall számára China Town az otthonosság oázisa volt az amerikai társadalom homogenizáló erői között. Olyan hely, ahol kapcsolatba léphetett ősei gyökereivel, és tanúja lehetett a saját családját generációkon át formáló örök hagyományoknak. A Tong-háborúk és fesztiválok hátterében a szerző végigköveti családja elkerülhetetlen amerikanizációját, amely 1950-ben változtatta meg nevét Horról Hallra.

Karakterek szőnyege

Hall felejthetetlen karakterekből álló szereplőgárdát mutat be nekünk, akik mindegyike China Town életének más-más oldalát testesíti meg. Itt van a dédnagyapa Hor Poa, aki megingathatatlan elkötelezettséggel érkezett az Egyesült Államokba hagyományai iránt, és a nagypapa Hock Shop, aki szerencsejáték-tudásáról és udvarias viselkedéséről ismert. Hall apja, a legfiatalabb fiú, elindult egy útra a családi negyedtől távol, maga után hagyva egy olyan örökséget, amely továbbra is formálja leszármazottait.

Babonák és hiedelmek

China Town gazdag szövetébe babonák és hiedelmek hálózata szövődik, amelyek lakói életét irányítják. Gonosz lelkek leselkednek a sötét sarkokban, amelyeket aranyhalas akváriumok és kanyargós utcák tartanak távol. Az étel központi szerepet játszik a kínai kultúrában, és minden étkezés lehetőség az élet mérföldköveinek megünneplésére. Hall élénken írja le a környék utcáin áradó csábító aromákat és ízeket.

Rasszizmus és ellenállóképesség

Élénk közössége ellenére China Town sem mentesült a rasszizmustól és a diszkriminációtól. Hall beszámol a sértő sztereotípiákról, amelyekkel a kínai amerikaiak szembesültek, a „bűnös szerencsejátékosok” bélyegétől a rasszista csúfolódásokig. Mindezek ellenére a közösség kitartott, erőt merítve kulturális identitásából és ellenállóképességéből.

A II. világháború hatása

A II. világháború alatt China Town patriotizmusa próbára tétetett, amikor Amerika Japánba szánt acélszállítási tervei tiltakozásokat váltottak ki a kínai közösségből. Annak ellenére, hogy a kínaiakról azt tartották, hogy hiányzik a vadászgépek vezetéséhez szükséges jövőkép, a Pearl Harbor elleni támadás mást bizonyított. A háború megújított egységérzetet és célt hozott China Townba, mivel lakói összefogtak a háborús erőfeszítések támogatására.

Ünnepségek és hagyományok

China Town éves újévi felvonulása az öröm és a hagyományok látványos eseménye. Amikor az Oroszlán megjelenik, tornyosuló fejével és csattogó állkapcsával, pénzzel teli vörös borítékokat fogyaszt, ami a gonosz szellemek elhárítását és a következő évre szóló jólét ígéretét jelképezi. Hall érzékletes prózája megragadja e ünnepségek mámorát és jelentőségét.

Egy élő örökség

Bruce Edward Hall „A Cínában égő tea” című művében meggyőző emlékiratot alkotott, amely a China Town szívébe repíti az olvasókat. Ez egy élénk közösség örök hagyatékának, a megpróbáltatásokkal szembeni ellenállóképességének és a család és a hagyományok erejének a bizonyítéka. Hall érzékletes leírásain és bensőséges történetmesélésén keresztül China Town a szépség és a küzdelem helyszíneként jelenik meg, az emberi szellemnek a kihívások és a társadalmi változások közepette is a fejlődésre való képességének tanúbizonyságaként.

0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Interjúk

Interjú Rachel Gradyvel: Innováció, kíváncsiság és szív

by Kim
written by Kim

Interjú Rachel Gradyvel: Innováció, kíváncsiság és szív

Szakmai hatások

Rachel Grady sokoldalú tehetségű és érdeklődésű nő, ahogy az a rövid kérdőívünkre adott eklektikus válaszaiból is kitűnik. Amikor arra kértük, hogy írja le magát három szóban, a „kíváncsi”, a „energikus” és a „szórakoztató” szavakat választotta. Ezek a tulajdonságok minden bizonnyal tükröződnek az újságíróként, filmesként és íróként végzett munkájában.

Grady egyik legnagyobb szakmai hatása Werner Herzog, a merész és vizionárius stílusáról ismert legendás német filmrendező. Grady csodálja Herzog rendíthetetlen elkötelezettségét a szakmája iránt, és azt a képességét, hogy az emberi tapasztalatot minden összetettségében és szépségében megragadja.

Személyes szenvedélyek és inspirációk

Szakmai életén túl Gradynek számos személyes szenvedélye és érdeklődési köre van. Szenvedélyes olvasó, és a kedvenc könyve Gregory David Roberts „Shantaram” című, Indiában játszódó terjedelmes eposza. Gradyt a történelem és a politika is lenyűgözi, és szívesen vacsorázna Moammer Kadhafival, az egykori líbiai vezetővel, hogy betekintést nyerjen rejtélyes személyiségébe és az országát formáló összetett eseményekbe.

Grady mindennapi életét három dolog táplálja: az eBay, a jegeskávé és New York City. Imádja az egyedi kincsek felfedezését az eBayen, és egy forró napon nem tud ellenállni egy jó jegeskávénak. Ősi New York-iként Grady mélyen kötődik a város pezsgő energiájához és kulturális sokszínűségéhez.

Globális perspektívák és életleckék

Grady mélyen aggódik a világméretű analfabetizmus sürgető problémája miatt. Úgy véli, hogy az oktatás a kulcs az emberi potenciál felszabadításához és egy igazságosabb és egyenlőbb társadalom megteremtéséhez.

Az egyik legfontosabb lecke, amit Grady valaha tanult, a megadás ereje. Megtanulta elengedni az elvárásokat és átölelni az ismeretlent, és ez vezetett élete néhány legteljesebb élményéhez.

Tanácsok a feltörekvő szakembereknek

Azoknak, akik most kezdik pályafutásukat, Grady azt tanácsolja, hogy kövessék a szívüket, és olyan dolgokat csináljanak, amelyek iránt szenvedélyesen érdeklődnek. Úgy véli, hogy amikor az ember hitelesen dolgozik, kevesebb lesz a megbánása és nagyobb lesz a sikere.

Életm mottó

Grady mottója: „Avanti!” („Előre!”, olaszul). Ez a mottó tükrözi kalandvágyó szellemét és azt a meggyőződését, hogy a haladás és az innováció fontos.

0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Utazás és Szabadidő

Central Park: egy rejtett ékszer New York City szívében

by Kim
written by Kim

Central Park: egy rejtett ékszer New York City szívében

A Central Park egy kedvelt, 843 hektáron elterülő oázis Manhattan szívében, egy természeti látnivaló, amely generációkon át rabul ejtette a New York-iak és a látogatók szívét egyaránt. Terjedelmes pázsitjai, nyugodt tavai és ikonikus nevezetességei menedéket nyújtanak a kikapcsolódás, a rekreáció és a kulturális gazdagodás számára.

A Central Park eredete

A Central Park ötlete a 19. század közepén merült fel, amikor New York City gyorsan terjeszkedett, és egyre zsúfoltabbá vált. A londoni gyönyörű parkok által inspirálva a városi vezetők és tájépítészek egy olyan grandiózus közteret képzeltek el, amely menedéket nyújt a városi élet nyüzsgése elől.

Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux: a Central Park mögött álló vizionáriusok

1858-ban Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux megnyerte a Central Park megtervezésére kiírt pályázatot. Az ő víziójuk egy olyan naturalisztikus tájkép létrehozása volt, amely felidézi a környező vidék szépségét, miközben bőven kínál lehetőséget a rekreációra és a kikapcsolódásra.

New York állam kicsinyített mása

A Central Parkot úgy tervezték, hogy maga New York állam kicsinyített mása legyen. A park déli része, formális kertjeivel és gondozott pázsitjaival New York City városi környezetét képviseli. Ahogy észak felé haladunk, a táj egyre rusztikusabbá válik, dombokkal, erdőkkel és nyugodt tavakkal, amelyek a Catskill és Adirondack régiókra emlékeztetnek.

Ikonikus nevezetességek

A Central Park számos ikonikus nevezetességnek ad otthont, amelyek mindegyike saját egyedi történettel és jelentőséggel bír. A Sheep Meadow, ahol egykor juhnyáj legelt, ma piknikezésre és pihenésre szolgáló népszerű hely. A Bethesda-kút, bonyolult faragványaival és a Waters angyala szobrával kedvelt találkozóhely. A Belvedere-torony panorámás kilátást nyújt a parkra és a környező városképre.

Rejtett titkok

Ismert nevezetességein túl a Central Park számos rejtett titkot és kevésbé ismert történetet őriz. A kaszinót, amelyet eredetileg hölgyek pihenőhelyének terveztek, a szesztilalom idején illegális szeszfőzdévé alakították át. A Seneca Village, egy afroamerikai közösség, amely egykor a park nyugati oldalát foglalta el, a park építése során kitelepült.

Kihívások és viták

Bármely városi parkhoz hasonlóan, a Central Parknak is megvoltak a maga kihívásai és vitái az évek során. Olmsted, a park eredeti tervezője valószínűleg rosszallta volna a játszótereket és egyéb létesítményeket, amelyeket az idő múlásával hozzáadtak. A Vanderbilt-kertek formális kialakítása és magántulajdona miatt is bírálatok érték.

Élő örökség

Ezen kihívások ellenére a Central Park továbbra is New York City egyik kedvelt és pezsgő része. Ez egy olyan hely, ahová az élet minden területéről érkező emberek eljöhetnek, hogy kiszakadjanak a városi élet nyüzsgéséből, élvezzék a természet szépségét és kapcsolatba lépjenek a közösségükkel. Ahogyan Olmsted és Vaux elképzelte, a Central Park továbbra is menedékhelyet jelent New York City lakói számára, egy olyan helyet, ahol menedéket, kikapcsolódást és inspirációt találhatnak.

0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kategorizálatlan

Ezeket a látnivalókat ne hagyd ki a New York–Washington vonatút alatt

by Péter
written by Péter

Mit érdemes felfedezni a New York-i vonatút során Washingtonba?

Az Amtrak északkeleti folyosója: egy festői utazás

Az Amtrak északkeleti folyosóján tett vonatút New Yorkból Washingtonba, D.C.-be számos látnivalót és izgalmas programlehetőséget tartogat. Manhattan nyüzsgő utcáitól Philadelphia történelmi nevezetességein át egészen a nemzet fővárosáig mindenkinek akad itt valami érdekes.

New York-ból Philadelphiába

Ahogy a vonat elindul New York Penn pályaudvaráról, érdemes figyelni a Madison Square Garden modern építészetére és a Grand Central Terminal ikonikus Beaux Arts stílusára. A Meadowlandsen áthaladva hatalmas vizes élőhelyeket és a Meadowlands Sport Complexet láthatjuk, ahol a New York Jets és Giants futballcsapatok játsszák meccseiket.

Továbbhaladva az útvonalon, Trenton, New Jersey állam fővárosa a Delaware folyó hídja felett magasodó neonreklámmal hívja fel magára a figyelmet, mely hirdeti: „Trenton gyártja – A világ használja”. Ennek az iparvárosnak gazdag a történelme, ide tartozik George Washington híres delaware-i átkelése is.

Philadelphiához közeledve a vonat elhalad a Philadelphia Állatkert mellett, ahol egzotikus állatokat pillanthatunk meg. Ne hagyjuk ki a Schuylkill folyó partján található Boathouse Row-t, mely egy nemzeti történelmi emlékhely és evezősversenyek helyszíne.

Philadelphiából Baltimore-ba

Amint a vonat elhagyja Philadelphiát, a Susquehanna folyót keresztezi Havre de Grace-nél, gyönyörű kilátást nyújtva a Chesapeake-öbölre. Wilmington, Delaware ad otthont az Old Swedes Churchnek, egy svéd bevándorlók által a 17. században épített történelmi emlékhelynek.

Baltimore-ból Washingtonba, D.C.-be

A vonat egy 7000 láb hosszú alagúton, a Baltimore and Potomac Tunnelen keresztül érkezik Baltimore-ba. Washingtonba, D.C.-be érve a látóhatárt a város legmagasabb épülete, a Washington-emlékmű uralja. A Union Stationnél leszállva csodáljuk meg a neoklasszicista építészetet, melyet 1988-ban újítottak fel.

Rejtett kincsek és egyedi látnivalók

A fő látnivalókon kívül számos rejtett kincs és egyedi élmény vár felfedezésre az út során.

  • Victorian Boathouse Row: Ez a philadelphiai történelmi nevezetesség népszerű evezős helyszín, ahol évente rendeznek regattát július 4-én.
  • Old Swedes Church: A wilmingtoni 17. századi templomot mohás temetője és a svéd Szent Lucia-nap ünneplése tette híressé.
  • Baltimore and Potomac Tunnel: Ez a hosszú alagút bepillantást enged Baltimore ipari múltjába.
  • Chesapeake-öböl: A vonat a Susquehanna folyó torkolatát keresztezi, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik erre a hatalmas torkolatra.

Tippek egy emlékezetes vonatútra

  • Foglaljunk ablak melletti helyet, hogy a lehető legtöbbet láthassuk.
  • Vigyünk magunkkal fényképezőgépet, hogy megörökítsük a festői pillanatokat.
  • Csomagoljunk be harapnivalót és innivalót az útra.
  • Érkezzünk korán az állomásra, hogy legyen elég időnk megtalálni a vonatunkat és elhelyezkedni.
  • Lazítsunk és élvezzük az utat, miközben magunkba szívjuk az északkeleti folyosó látnivalóit és hangjait.
0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kategorizálatlan

III. György szobra: a forradalom és a vita jelképe

by Péter
written by Péter

Emlékművek: Megemlékezés és vita

A III. György-szobor: A forradalom és a vita szimbóluma

1776-ban a New York-i gyarmatosítók ledöntöttek egy III. György király szobrát, ezzel vitát indítva az emlékművek történelmet megörökítő szerepéről. Manapság a szobor töredékei a New-York-i Történelmi Társaságban vannak kiállítva, arra invitálva a látogatókat, hogy gondolkozzanak el a köztéri emlékműveket övező folyamatos vitáról.

A szobor lerombolása

A III. György lovas szobrát 1770-ben emelték Bowling Greenben, a brit uralom jelképeként. Azonban ahogy a feszültség nőtt a gyarmatok és Nagy-Britannia között, a szobor a tiltakozások célpontjává vált. 1776 júliusában, alig órákkal azután, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatot felolvasták a kontinentális csapatoknak, fejszékkel és kalapáccsal felszerelkezett lázadók csoportja ledöntötte az emlékművet.

A szobor jelentősége

A III. György-szobor elpusztítása a brit hatalommal szembeni ellenállás jelképes aktusa volt. A gyarmatosítók függetlenségi vágyát és az uralkodói hatalom elutasítását jelképezte. A szobor ledöntése egyben fordulópontot is jelentett az amerikai forradalomban, mivel azt jelezte, hogy egyre többen támogatják a függetlenséget New York városának lakosai közül.

A vita az emlékművekről

Az utóbbi években megújult a vita az emlékművek szerepéről az amerikai társadalomban. Egyesek azzal érvelnek, hogy a vitatott személyiségeknek, például a déli tábornokoknak állított emlékműveket el kell távolítani a közterekről. Mások úgy vélik, hogy ezek az emlékművek a múlt fontos emlékeztetői, és meg kellene őket őrizni.

Az emlékművekről szóló vita összetett kérdéseket vet fel a történelemről, az emlékezetről és a köztéri művészet szerepéről. Ez a vita valószínűleg még sok éven át folytatódni fog.

A III. György-szobor napjainkban

Napjainkban a III. György-szobor töredékei a New-York-i Történelmi Társaságban vannak kiállítva. A szobor maradványai az amerikai forradalom és az emlékművekről szóló vita erőteljes emlékeztetői. A kiállítás más, a szoborhoz kapcsolódó tárgyakat is tartalmaz, mint például a forradalmi laktanyákból előkerült muskétákat és a Sojourner Truth abolicionista vezetőről tervezett szobor makettjét.

Az emlékművek jövője

Az emlékművek jövője az Amerikai Egyesült Államokban bizonytalan. Azonban az emlékművekről szóló vita valószínűleg folytatódni fog, ahogy az ország szembenéz összetett történelmével és a köztéri művészet nemzeti identitás alakításában betöltött szerepével.

Interaktív élmény

A New York-i Történelmi Társaság emlékművekről szóló kiállítása egy interaktív élményt is tartalmaz, amely arra ösztönzi a látogatókat, hogy képzeljenek el új emlékműveket azoknak az embereknek, akik történelmileg alulreprezentáltak az emlékezetes képeken. Ez az élmény lehetővé teszi a látogatók számára, hogy elgondolkodjanak az emlékművek szerepéről a történelem megértésének alakításában, és elképzeljenek egy befogadóbb jövőt.

További hosszú kulcsszavak:

  • III. György-szobor öröksége
  • Az emlékművek szerepe az amerikai történelemben
  • Vita a déli tábornokok emlékműveinek eltávolításáról
  • A sokféleség és a reprezentáció fontossága a köztéri emlékművekben
  • Az emlékművek jövője az Amerikai Egyesült Államokban
0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Zenei fotózás

Chris Stein objektívjén keresztül: a New York-i zenei színtér felfedezetlen története az 1970-es és 1980-as évekből

by Kim
written by Kim

Chris Stein titkos fotói az 1970-es és 1980-as évek New York-i zenei színteréről

A Blondie gitárosának ritka pillantása egy legendás korszakra

Chris Stein, az ikonikus Blondie együttes vezető gitárosa közzétette az 1970-es és az 1980-as évek elején New York zenei színteréről készült fotóiból álló kincsesládáját. Stein saját maga által készített képek egyedülálló és bensőséges betekintést nyújtanak az abban az időszakban meghatározó punk és új hullám színtér kialakulásába.

A Blondie születése

Stein fotós pályafutása az 1960-as évek végén kezdődött, amikor művészeti iskolába járt New Yorkban. A pezsgő belvárosi zenei szcéna vonzásában találkozott zenei lelki társával, Debbie Harryvel a rövid életű The Stilettos glam punk együttesben. A formáció feloszlása után, Stein és Harry 1974-ben megalapította a Blondie-t, Harryvel az együttes karizmatikus frontembereként.

A pillanat megörökítése

A Blondie hírnevének növekedésével Stein fotóit arra használta, hogy korának zenei úttörőit dokumentálja. Közeli kapcsolatának köszönhetően társaival, ikonikus alakok, mint Joey Ramone, Iggy Pop, Joan Jett és természetesen Debbie Harry portréit készítette el. A téma sok esetben nem csak a kollégája, de Stein közeli barátja is volt.

„Volt egyfajta bája a hanyatlásban, melyben mindannyian voltunk,” mondta Stein a Los Angeles Timesnak. „Visszatekintve a rothadásra és a hanyatlásra, bizonyos fokú irigységet érzek.”

Egy konyhai sötétkamra és egy évtized emlékei

Stein fotóit egy rögtönzött sötétkamrában hívta elő, melyet Harryvel megosztott konyhájukban alakított ki New Yorkban. Ezek a képek, melyek most a „Chris Stein / Negative: Me, Blondie and the Advent of Punk” című könyvében jelentek meg, élénk és személyes beszámolót nyújtanak a korszakról.

Egy zenei forradalom vizuális hagyatéka

Stein fotóin nem csak a kor zenészei és zenekarai szerepelnek, de a New York-i zenei színtér hangulata és energiája is. Betekintést engednek a kreatív folyamatba, az összetartásba és a nyers energiába, mely a punk és az új hullám mozgalmakat hajtotta.

A fényképészet hatása a zenére

Stein úgy véli, hogy a fényképezés iránti érdeklődése hatással volt dalszerzői stílusára, és fordítva is. „A közönség és a fotós / zenész között hasonló viszony van,” mondja. „Kezdetben az emberek Debbie képeit látták, mielőtt hallották volna a zenét.”

Sokoldalú művész

Rock sztárként elért sikerei ellenére, Stein sosem hagyta el a fényképezés iránti szenvedélyét. Olyan fotósok inspirálják őt, mint Diane Arbus és Weegee, akik képesek voltak személyes nézőpontjukat kivetíteni témáikra és a szemlélőkre.

Egy lakatlan sziget lejátszási listája

Ha Stein egy működő lemezjátszóval egy lakatlan szigeten ragadna, három albumot választana, amelyek megtestesítik azokat a rétegzett és ambient hangképeket, melyeket szeret: Moondog, Metal Machine Music, és Richard Wagner legnagyobb slágerei.

Kapu egy letűnt korszakra

Chris Stein fotói nem csak történelmi dokumentumok, de műalkotások is, melyek egy korszakváltó zenei korszak szellemét és lényegét örökítik meg. Egyedülálló és intim pillantást nyújtanak az 1970-es és az 1980-as évek elején New York-i zenei színterére, bemutatva a punk és az új hullám kreativitását, energiáját és maradandó örökségét.

0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kategorizálatlan

Az amerikai polgárháborús sorozások zavargása: Heves felkelés New York Cityben

by Péter
written by Péter

Az amerikai polgárháborús sorozások zavargása: Heves felkelés New York Cityben

A sorozás és hatásai

1863-ban az Amerikai Egyesült Államok bevezette első katonai sorozását, amely a Polgárháborús katonai sorozási törvény néven ismert. Ez az úttörő törvény előírta, hogy minden 20 és 45 év közötti férfinak regisztrálnia kell a sorozásnál, függetlenül állampolgárságától. Bár kezdetben együttműködéssel találkozott, a sorozás hamarosan széles körű zavargásokhoz vezetett, különösen az ír származású, fehér bőrű, New York-i munkásosztály körében.

Gyújtó hangvételű beszédek és rasszizmus

A sorozási sorsolás közeledtével az újságok és a rabszolgaságot pártoló politikusok gyújtó hangvételű történeteket közöltek, amelyek félelmet és rasszizmust szítottak a fehér bőrű munkásosztályban. Ezek a történetek a sorozást megélhetésük fenyegetéseként ábrázolták, mivel attól tartottak, hogy a háború után elveszítik állásukat az újonnan felszabadított feketék miatt. A gazdasági szorongás és a faji előítélet ingatag légkört teremtett, amely megalapozta a zavargásokat.

Az erőszak kitörése

  1. július 11-én tartották az első sorozási sorsolást. Kezdetben a város nyugodt maradt. Másnap azonban egy felfegyverzett férfiakból álló tömeg felgyújtotta a színes árvaházat is magába foglaló épületeket, ahol 230-nál is több gyermek élt. Önkéntes tűzoltók csatlakoztak a csőcselékhez, és a zavargások a következő négy napban eszkalálódtak, fekete negyedek és a háborús erőfeszítéseket támogató vállalkozások ellen irányultak.

Pusztító következmények

A polgárháborús sorozási zavargások széles körű pusztítást és emberéletet követeltek. A csőcselék végigsöpört a városon, felgyújtotta az épületeket, és megtámadta a fekete lakosokat. A hivatalos halálos áldozatok száma elérte a 119-et, de a valós szám jóval magasabb is lehetett. A zavargások feltárták az amerikai társadalmon belüli mély szakadékokat és a háború alatti Unió törékenységét.

Rejtett okok: Gazdasági bizonytalanság és a felszabadulás félelme

A sorozás közvetlen kiváltó okán túl a zavargásokat gazdasági bizonytalanság és a háború kimenetelétől való félelem is fűtötte. Az abban az évben korábban kiadott Emancipációs kiáltvány aggodalmat keltett a New York-i fehér munkásosztályban, hogy a szabad feketék a háború után versenyezni fognak a munkahelyekért. Ezeket a gazdasági aggodalmakat a rabszolgaságot támogató politikusok és újságírók használták ki, akik gyújtó hangvételű retorikával szították a faji feszültségeket.

Örökség és megemlékezés

A polgárháborús sorozási zavargások New York City történelmének egy sötét fejezetét képezik. Jelentőségük ellenére nincsenek emlékművek vagy emlékhelyek, amelyek ezt az eseményt megörökítenék. Az elismerés hiánya rávilágít az amerikai történelem összetettségével való szembenézés folyamatban lévő küzdelmére, beleértve a rasszizmus és a gazdasági egyenlőtlenség szerepét a társadalmi nyugtalanságok alakításában.

0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Newer Posts
Older Posts