Ősi műtárgyak

Múzeumok a leginkább veszélyeztetett iraki kincsek listáját adják ki

Az ókori műtárgyak ostroma alatt

Miközben az Iszlám Állam Irakban tombol, egy néma és pótolhatatlan áldozat tűnt fel: az ókori kulturális műtárgyak. Válaszul a Nemzetközi Múzeumok Tanácsa (ICOM) összeállította a leginkább veszélyeztetett kulturális tárgyak listáját, amelyek különösen sebezhetőek a pusztítással és fosztogatással szemben.

ICOM Irak rendkívüli Vörös Listája

Az ICOM Irak rendkívüli Vörös Listája hét olyan kulturális tárgytípust azonosít, amely közvetlen veszélyben van:

Kőtáblák
Ókori agyagfigurák
Alabástrom szobrok
Iszlám előtti érmék
Kéziratok
Ékszerek
Vallási ereklyék

Ezek a tárgyak, bár még nem lopták el, a nemzetközi jog által védett és az Iszlám Államhoz hasonló csoportok által célba vett áruk típusát képviselik.

Kulturális tisztogatás: a kitörlés stratégiája

Jean-Luc Martinez, a Louvre Múzeum igazgatója az Iszlám Állam cselekedeteit „kulturális tisztogatási” stratégiaként írja le, amelynek célja az emberi történelem egész szegmenseinek kitörlése. A kisebbségi lakosság és a kulturális örökség felbecsülhetetlen értékű műveinek elpusztításával a csoport az iraki civilizáció szövetét kívánja eltörölni.

Fosztogatás, mint finanszírozási forrás

A fosztogatás központi szerepet játszik az Iszlám Állam működésének finanszírozásában. A szakértők becslése szerint a lopott régiségek a csoport olaj utáni második legnagyobb bevételi forrását jelentik. A kulturális műtárgyak illegális kereskedelme olyan forrásokat biztosít a szervezet számára, amivel fegyvereket vásárolhat, harcosokat toborozhat és fenntarthatja a terror uralmát.

Nemzetközi együttműködés az illegális kereskedelem ellen

Az ICOM a világ minden táján együttműködik a bűnüldöző szervekkel a lopott műtárgyak nyomon követése és visszaszerzése érdekében. A szervezet vörös listái felbecsülhetetlen értékűnek bizonyultak a hatóságoknak a fosztogatott kincsek azonosításában és visszaszerzésében. Például egy korábbi iraki vörös lista segített 13 ősi mezopotámiai tárgy visszaszerzésében, míg egy hasonló lista több ezer lopott mű visszaszerzését tette lehetővé az Afganisztáni Nemzeti Múzeumból.

A pusztítás megelőzése és az örökség megőrzése

A sebezhető kulturális tárgyak védelme a konfliktusok során döntő fontosságú az emberi történelem és a kulturális sokféleség megőrzése szempontjából. A múzeumok, a kormányok és a nemzetközi szervezetek létfontosságú szerepet játszanak ezeknek a kincseknek a megőrzésében:

Vörös listák létrehozása: A vörös listák átfogó áttekintést nyújtanak a veszélyeztetett kulturális tárgyakról, segítve a bűnüldöző szerveket a lopott tárgyak azonosításában és nyomon követésében.
Biztonsági intézkedések javítása: A múzeumoknak és a régészeti lelőhelyeknek szigorú biztonsági intézkedéseket kell végrehajtaniuk a fosztogatás elrettentése és a műtárgyak védelme érdekében.
Tudatosság növelése: A közönségérdeklődés kampányok segíthetnek a közösségek oktatásában a kulturális örökség védelmének fontosságáról és az illegális kereskedelem következményeiről.
Nemzetközi együttműködés támogatása: A nemzetek közötti együttműködés elengedhetetlen a határokon átnyúló kereskedelem elleni küzdelemhez és a lopott tárgyak visszaszerzéséhez.

Sikeres történetek a műtárgyak visszaszerzésében

Az ICOM vörös listáinak kézzelfogható hatása volt a lopott műtárgyak visszaszerzésére. 2012-ben egy iraki vörös lista segített a hatóságoknak 13 ősi mezopotámiai tárgy visszaszerzésében, amelyeket az ország különböző helyszíneiről fosztottak ki. Hasonlóképpen, egy afganisztáni vörös lista segített több ezer lopott mű visszaszerzésében szerte a világról az Afganisztáni Nemzeti Múzeum kifosztása után.

Ezek a sikertörténetek bizonyítják a nemzetközi együttműködés fontosságát és a vörös listák erejét a veszélyeztetett kulturális tárgyak védelmében. Az együttműködés révén a múzeumok, a bűnüldöző szervek és a kormányok megvédhetik az emberi történelem kincseit a jövő generációk számára.

Felfedezés és eredet

1938-ban egy Ernst Schäfer zoológus vezette és Heinrich Himmler SS-főnök által támogatott expedíció egy figyelemre méltó leletre bukkant Tibetben: egy 24 centiméter magas Vaiśravana buddhista isten szoborra, amelyet egy meteorit töredékéből faragtak. A „Vasember” néven ismert szoborról úgy gondolják, hogy egy olyan aszteroidából származik, amely 10 000 és 20 000 évvel ezelőtt csapódott be Ázsiába.

A Bön-kultúra és a buddhista jelentőség

Úgy gondolják, hogy a szobrot a Bön-kultúra készítette, egy ősi tibeti spirituális hagyomány, amely megelőzi a buddhizmust. A Bön-nép úgy hitte, hogy a meteoritoknak különleges jelentőségük van, ezért gyakran beépítették őket vallási gyakorlataikba. A Vaiśravana szobra bonyolult faragványaival és impozáns megjelenésével tanúskodik a Bön-nép művészi képességeiről és spirituális hitéről.

Náciszmbólumok és árjaság

Az árjaság és az okkultizmus iránti megszállottságáról ismert náci SS különösen érdeklődött a szobor horogkereszt szimbóluma iránt. A horogkereszt, amely sok keleti vallásban szent szimbólum, a nácik által rasszista ideológiájuk jelképévé vált. Úgy gondolják, hogy a horogkereszt jelenléte a szobron motiválhatta az SS-t arra, hogy megszerezze azt saját céljaira.

Egyedi műtárgy és tudományos jelentőség

A Vaiśravana meteoritszobra egyedülálló és értékes műtárgy. Ez az egyetlen ismert példa egy meteoritba faragott emberi alakról, ami felbecsülhetetlen értékű kincset jelent a régészek és történészek számára. A tudósok kiterjedt elemzéseket végeztek a szobor anyagán, és megerősítették, hogy az megegyezik a Chinga-meteorit összetételével, amelyről úgy gondolják, hogy több ezer évvel ezelőtt darabokra tört Ázsia felett.

Földönkívüli jelentőség és kulturális hatás

A meteoritok mindig is különleges vonzerőt jelentettek az emberek számára, mivel kézzelfogható kapcsolatot jelentenek a világűr végtelenségével. A Vaiśravana meteoritszobra élénk emlékeztető a bolygónk földönkívüli eredetére, és arra a mélyreható hatásra, amelyet az égi események gyakorolhatnak az emberi történelemre és kultúrára.

Feketepiac és illegális kereskedelem

Az utóbbi években feketepiac alakult ki a tiltott meteoritok kereskedelme körül. Egyes személyek és szervezetek illegálisan ásnak ki és adnak el meteoritokat, ritkaságuk és feltételezett értékük által vezérelve. Ez az illegális kereskedelem veszélyt jelent a tudományos kutatásra és a kulturális örökség megőrzésére, mivel aláássa ezen értékes műtárgyak megfelelő tanulmányozását és dokumentálását.

Folyamatos kutatás és megőrzés

Napjainkban a Vaiśravana meteoritszobra egy németországi múzeumban található, ahol a tudósok továbbra is tanulmányozzák, és látogatók csodálják. A folyamatban lévő kutatások célja, hogy többet tudjanak meg a szobor történetéről, kulturális jelentőségéről, és arról a szerepről, amelyet a náci ideológiában játszott. Megőrzési erőfeszítések is folyamatban vannak annak érdekében, hogy biztosítsák ennek az egyedülálló és titokzatos ereklyének a megőrzését a jövő generációi számára.

ICOM: Az iraki kincsek leginkább veszélyeztetett listája